Úgy döntöttem, hogy megkérem Adrit, írjon valamit a vacsorámról, mert én nem tudnék reális képet alkotni róla. Szerintem fantasztikusan ízletes volt és a mesterszakácsok is irigykednének isten adta tehetségem láttán:D

Két hét múlva folytatjuk csak a csatát, addig is jeletkezem a porlevesekkel. Íme Adri írása:

  Hétfő este megtartottuk a vacsoracsata 4. fordulóját, amikoris Rékánk főzött nekünk. Nagyon vártuk már, hogy megkóstolhassuk a főztjét, mert egész nap koplaltunk, így farkaséhesek voltunk. Egy kis malőr sajnos becsúszott a dologba, nevezetesen, hogy Misi nem tudott velünk tartani, nem teljesen világos okokból kifolyólag. Így most sajnos csak öten tömtük a bendőnket :)

  Este 7 körül érkeztünk Rékához, az ajtón belépve rögtön szemünk elé tárult a szépen elrendezett gyertyafényes asztal. Körbeültük az asztalt, és fogcsikorgatva vártuk az első fogást, amitől én bevallom, kicsit tartottam, mivel úgy gondoltam, hogy nem szeretem a zöldbabot, holott a palócleves nagy részét zöldbab teszi ki :) De úgy voltam vele, hogy mindenképpen megkóstolom Réka anyukájának specialitását:) Meglepődve tapasztaltam, hogy nincs is olyan rossz íze a zöldbabnak. Sőt, egyáltalán nincs is különösebb íze :) Így mindannyian jóízűen kanalaztuk be a levest.

  Aztán megkaptuk a hatalmas adag főételt: juhtúrós-tejfölös-zöldfűszeres-sajtos –paradicsomos rakott csirkemell, petrezselymes-, illetve sült krumplival és különböző zöldségekkel. Megküzdöttünk vele, de sikerült elfogyasztani az óriás adagokat. Szerintem ez is ízlett mindenkinek.

  Az előbb említett két fogásnak talán egyetlen hibája volt, mégpedig az, hogy Réka sajnos nem szereti a sót, így előszeretettel mellőzi annak használatát :) De ez a probléma könnyen áthidalható volt.

  A desszert pedig csokis-banános muffin volt és gyümölcstál. Már szinte fájt magunkba tömni, de olyan jó íze volt, hogy muszáj volt párat megennünk.

  Az este folyamán megint elfogyasztottunk pár üveg bort, egy kis csokilikőrt és martinit is. A hangulat nagyon jó volt, a vége felé már dalra fakadtunk, készítettünk pár igen ijesztő fotót, és Gergő ismét hozta a formáját, és kritizált minket, de most leginkább engem pécézett ki :) (vagy a Réka-féle üldözési mánia ütötte fel a fejét nálam?:) )  A jó hangulatot bizonyítja, hogy hajnali fél egy után kezdtünk lefekvéshez készülődni.

  Tehát ismét egy nagyon kellemes estén vagyunk túl, hátra van még kettő, amit remélem, már teljes létszámban tarthatunk meg.